
Geszti János – aki később Brazíliában Ian Guest néven vált a brazil zenei élet és zeneoktatás ismert alakjává – 1956 októberében 16 éves volt. Szüleivel és testvéreivel – öccsével, Gáborral, és húgával, Julival – Budapesten, a Katona József utca 28. szám alatt lakott. Édesapja, György, zongoraművész volt, édesanyja, Klára, egyetemen tanított. János 1954 szeptemberében kezdett naplót vezetni, amelyben mindennapjainak eseményeit rögzítette. A forradalom kitörése után személyes naplója mellett külön eseménykrónikát is készített.
A forradalom 70. évfordulója alkalmából október 20. és november 5. között napról napra tesszük közzé Geszti János naplóbejegyzéseit, megosztva ezt a különleges és ma is rendkívül aktuális kordokumentumot a szélesebb közönséggel.
A napló kézirataSzerencsétlen napom van ma! Tudtam, hogy felelek történelemből, ugyanis már csak én nem feleltem. Én is készültem és Kutassy keresztkérdéseinek folytán kettesre feleltem. Szörnyű!
Földrajzból is kihívtak. Csak négyest kaptam. Pedig ezt a tárgyat igazán tudom. Feleletem alapján azonban valóban csak négyest érdemeltem.
Délután összhangzattannal foglalkoztam főleg, de gyakoroltam is. Rövid idővel ebéd után feljött anyu kollégája, Hajdu, orosz feleségével, aki még csak néhány hónapja tartózkodik Magyarországon. A Bartók szakiskolába jár ének szakra. Állítólag tehetséges, de a szolfézzsal nagyon hadilábon áll. Ezért ma délután férje tolmácsolásával foglalkoztam vele. Teljesen elölről, a kottaolvasás alapelemeivel kellett kezdenem vele a dolgot. Sok mindent megtanítottam, de még néhányszor fel fog jönni.
Estefelé erős torokfájásom és lázam lett, ezért rövid időn belül ágyba feküdtem. Anyuval úgy döntöttünk, hogy holnap ágyban maradok és kikúrálom magam, hogy holnapután iskolába mehessek, mivel holnap nincs zenei óra, holnapután pedig van.
Lázam nem nagy, csak 37,6°. Este nagyon sokáig olvastam, bár nem voltam jól. Azonban a könyvet nem tudtam letenni.
A nyitókép alapjául szolgáló fotó: fortepan.hu, 313455. (adományozó: Mácsai István)
