Az Országos Levéltár gyűjteményében ritkaságszámba mennek a 16. századi (vagy korábbi) külföldi címereslevelek. Ezért is kuriózum II. Rudolf német-római császár birodalmi nemességet és címerbővítést adományozó oklevele, amelyet Prágában, 1589. november 27-én adott ki Johann Katzius németalföldi származású gyógyszerészdoktor (der Artzney Doctor) számára, német nyelven. Johann Katzius Nijmegenben született, 1562-ben iratkozott be a bécsi egyetemre, ahol később különböző tisztségeket is betöltött (többször választották meg a rajnai, illetve a szász náció prokurátorává), 1578-ban ugyanott orvosi doktorátust szerzett, 1588-ban őt bízta meg az orvosi fakultás a bécsújhelyi patikák ellenőrzésével. Mint alább látjuk majd, a címereslevélnek némi magyar vonatkozást biztosít az a tény, hogy Johann egyik leszármazottja 1703-ban, illetve 1710-ben magyar bárói címet kapott (a család a 18. századtól a Ludwigstorff vezetéknevet használta). A birodalmi oklevélszerkesztési szokás szerint az oklevél közepén megfestett címer pajzsa arannyal és ezüsttel hasított, elöl két lebegő ezüst liliom között egy szintén ezüst liliommal megrakott kék harántpólya, hátul ágaskodó vörös oroszlán. A koronás pántos sisakon két, jobboldalt arannyal és kékkel, baloldalt vörössel és ezüsttel vágott, szájukból kinövő ezüst liliomokkal díszített bivalyszarv közül kinövő vörös oroszlán. A sisaktakarók jobboldalt kék–arany, baloldalt vörös–ezüst mázúak. A címerbővítés abban állt, hogy a korábbi – polgári – címeren tekercses csőrsisak szerepelt (ami az Osztrák Állami Levéltárban őrzött eredeti címertervből derül ki), és ebben az oklevélben azt a német heraldikában magasabb rangúnak számító koronás pántos sisakra cserélték.
A másik oklevél pecsétje, kötése, címerfestménye és szöveges lapjainak egy része is hiányzik, de az Országos Levéltárban megtalálható teljes szövegű másolatából kiderül, hogy a közgyűjteménybe került oklevéltöredék I. József magyar király goldlambi báró ludwigsdorfi Katzius János Rudolf, Deutsch-Altenburg, Wankheim, Steinabrunn és Prellenkirchen ura, tanácsos, az alsó-ausztriai kormány régense részére adott magyar bárói diplomájából maradt fenn, amely Bécsben kelt, 1710. június 28-án. Az oklevél érdekessége, hogy ez már a második azonos tárgyú diploma volt ugyanazon személy részére, mert 1703. január 16-án ugyan már kapott egyet I. Lipót királytól, azonban az 1710. évi oklevél indoklása szerint azért kellett új adománylevelet kérnie gyakorlatilag változatlan tartalommal, mert a közbeeső idő eseményei – a Rákóczi-szabadságharc – miatt az első oklevél kihirdetésére nem került időben sor. A család, amely, mint láttuk, eredetileg 1589-ben kapott birodalmi nemességet, von Ludwigstorff néven a mai napig él.
Az Iratmentő Alapítvány által megmentett két címereslevél a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárába került, ahol az 1589. évi a HU-MNL-OL-R 126-1.-85., míg az 1710. évi a HU-MNL-OL-R 64-1.-1124. jelzetet kapta.
Avar Anton