2025 végén egy híján tucatnyi középkori és kora újkori irattal gazdagodott a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának az állománya az Iratmentő Alapítvány jóvoltából.
A korábban Kanadában, magántulajdonban lévő értékes irategyüttes – amely 1349 és 1621 között kelt okleveleket tartalmaz – már az ezredfordulón a levéltár látókörébe került, azonban akkor nem sikerült megvásárolni, mert az iratvásárlásokra rendelkezésre álló anyagi források szűkössége meghiúsította az iratanyag közgyűjteménybe kerülését. Az Iratmentő Alapítvány több mint két évtizeddel később, 2024-ben szerzett tudomást arról, hogy egy magyarországi gyűjtő kilenc középkori és két újkori iratot kínál megvételre a Czobor család levéltárából. Rövid úton kiderült, hogy a hányattatott sorsú kanadai gyűjteményről van szó – a Czobor-provenienciáról szóló információ a levéltárnak az iratokról még a 2000-es években megírt szakvéleményéből származott.
Az Iratmentő Alapítvány a tizenegy darabos, kilenc középkori és két kora újkori oklevelet tartalmazó Czobor-oklevélegyüttesből végül tízet tudott megvásárolni – ezeket a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának ajándékozta. Ezeken felül a levéltár rendelkezésére bocsátotta a tizenegyedik irat (Czobor Imre 1488. október 1-jén kibocsátott német nyelvű oklevele: a lenti listában a 8. szám alatt) digitális felvételeit is.
A középkori iratok az Országos Levéltár Diplomatikai Levéltárába (HU-MNL-OL-Q 500) kerültek a DL 109014–DL 109021. számokra, II. Ferdinánd 1619. augusztus 12-i oklevelét és gimesi Forgách Zsigmond nádor 1621. június 10-i adománylevelét pedig a Családi fondtöredékek Czobor családnak létrehozott sorozatában (HU-MNL-OL-P 2257-766.) helyezték el a levéltár munkatársai. A német nyelvű oklevél digitális képeit a Védett és bemutatott iratok biztonsági másolatai között (HU-MNL-OL-X 10815) vették állományba.
Az irategyüttesről az Országos Levéltár munkatársai által készített tanulmány a Turul folyóirat 2025. évi 4. számában lesz olvasható: Avar Anton–Kovács Viktória–Rácz György: A Czobor család levéltártöredékének kalandos útja a közgyűjteményig. Turul 98. (2025/4) 186–196.
Kovács Viktória
Az oklevelek listája az Országos Levéltárban kapott jelzetekkel
1. 1349.12.07. – Váradelőhegyi konvent – HU-MNL-OL-Q 500-DL 109014
2. 1381.12.30. – Váci káptalan – HU-MNL-OL-Q 500-DL 109015
3. 1422.03.21. – Bácsi káptalan – HU-MNL-OL-Q 500-DL 109016
4. 1444.09.10. – Fehérvári káptalan – HU-MNL-OL-Q 500-DL 109017
5. 1450.12.28. – Bácsi káptalan – HU-MNL-OL-Q 500-DL 109018
6. 1465.01.05. – Budai káptalan – HU-MNL-OL-Q 500-DL 109019
7. 1467.09.26. – Budai káptalan – HU-MNL-OL-Q 500-DL 109020
8. 1488.10.01. – Czobor Imre – HU-MNL-OL-X 10815-75.-DF 296694
9. 1505.10.09. – II. Ulászló király – HU-MNL-OL-Q 500-DL 109021
10. 1619.08.12. – II. Ferdinánd király – HU-MNL-OL-P 2257-766.-1.-1.
11. 1621.06.10. – Gimesi Forgách Zsigmond nádor – HU-MNL-OL-P 2257-766.-1.-2.
Az oklevelek leírása és regesztái
1. A váradelőhegyi konvent oklevele – 1349.12.07. (in octavis festi Beati Andree apostoli)
Megjelent a konvent előtt László mester fia András mester székelyispán a fiával, György mesterrel egyrészről, másrészről Gyouzeg-i Dorog fia Péter fia Joahim mester, és Joahim a következő bevallást tette: a Gyarmath-i Miklós fia János mester (aki Joahim feleségének a frater-e) lánya: Ilona (András fia György felesége) iránti rokoni szeretetből Magasabran nevű szerzett birtokát (Szolnok megye) a Berekyou folyó mellett, Molnuspetri és Fonchuka birtokok szomszédságában neki adományozza azzal a feltétellel, hogy Ilona örökös nélküli halála esetén a birtok maradjon Györgyé.
Eredeti, hártyán (60 cm x 7,8 cm), piros selyemsodraton függő pecséttel. Hátlapján az Anno 1349. No. 2366. jelzet és Czobor József feljegyzése – Revisum per me Josephum Czobor. Pestini, 1. Octobris 1769. – olvasható. HU-MNL-OL-Q 500-DL 109014.
2. A váci káptalan oklevele – 1381.12.30. (feria secunda proxima post festum nativitatis Domini)
A néhai Kónya fia Frank székelyispán megjelent a káptalan előtt, és a következő bevallást tette: Miklós csázmai prépost, királyi titkos kancellár, illetve frater-e, Aracha-i János fia Ágoston őt a Veszprém megyei, Pata-val szomszédos Hodus birtok (ami királyi adomány címén illeti Miklós prépostot és Ágostont, és visszaiktatása ellentmondás nélkül történt), illetve bizonyos ház leégetése miatt (amit Miklós prépost és Ágoston épített a birtokon, és felgyújtásával a prépost és Ágoston őket és jobbágyaikat vádolta) perbe vonta, ahol 50 nemes eskütárssal leteendő esküre ítélték. Frank megfontolva, hogy neki Hodus birtokhoz semmilyen joga nincs, az esküt nem tette le, ennélfogva hatalmaskodásban kellene őt elmarasztalni, rokonai tanácsára fogott bírák (Zámbó Miklós királyi kincstartó, Lukács egykori országbírói ítélőmester) közreműködésével megegyeztek: lemondott Hodus birtokra való igényéről, Miklós prépost és Ágoston akaratából beleegyezett a káptalan előtt, hogy ha az ő Pata birtoka felől ezek be akarják járni Hodus határait, ezt nekik és örököseiknek ellentmondás nélkül lehetővé teszi.
Eredeti, hártyán (26,7 cm x 21,3 cm), piros selyemsodraton függő pecsétje elveszett. Hátlapján az Anno 1381. No. 1999. jelzet és Czobor József feljegyzése – Revisum per me Josephum Czobor. Pestini, 1. Octobris 1769. – olvasható. HU-MNL-OL-Q 500-DL 109015.
3. A bácsi káptalan oklevele – 1422.03.21. (in festo Beati Benedicti abbatis)
Babazenthpeter-i Sándor fia Jakab fia Péter fia Sándor (fiai, Mihály és Gergely, illetve lánya, Margit nevében is) a következő bevallást tette: mivel a néhai Garai Miklós nádor fia, Miklós nádor, aki őt korábban is mindig segítséggel, tanáccsal és szívességgel támogatta, most 300 forintot adott neki, ennek fejében az őt és gyermekeit illető, Bács megyei Babazenthpeter-i birtokrészt (amelyik birtokrész korábban nagyrészt Futag-i Miklós deák, Miklós nádor várnagya kezén volt zálogjogon) Miklós nádornak és örököseinek adományozza szavatosság vállalásával.
Eredeti, hártyán (39 cm x 17 cm), piros-lila selyemsodraton függő pecséttel. Hátlapján az Anno 1422. No. 238. Ex Fasc. 12. Bachiensis jelzet és Czobor József feljegyzése – Revisum per me Josephum Czobor Pestini, A. 1769. – olvasható. HU-MNL-OL-Q 500-DL 109016. – 18. századi másolatai: DL 11190 (NRA, fasc. 1709. No. 6.), DF 266095 (Slovenský národný archív, Pezinská vetva pálffyovského rodu, Czoborovský archív /Acta Czoboriana/, No. 238.)
4. A fehérvári káptalan oklevele – 1444.09.10. (feria quinta prox. ante festum Beatorum Prothii et Jacinti martirum)
Megjelent a káptalan előtt Klára asszony, a néhai Bathyan-i Albert özvegye fiaival, Andrással és Péterrel, valamint a néhai Bathyan-i László fia János egyrészről, másrészről Mátyás dékán, Ferenc succentor, Bertalan és Pál kóruspapok, a maguk és a fehérvári egyház konventje nevében, közjegyzői ügyvédvalló levéllel, és a következő bevallást tették: mivel a kóruspapok Klára asszonyt, Andrást, Pétert és Jánost perbe vonták a Somogy megyei Zamard birtokuk bérleti díja (évi 50 aranyforint) fizetésének több évig történő elmulasztása miatt a falon belüli Szent Péter-egyház papja, Egyed, és a falon kívüli Szentlélek-egyház ispotályának rektora, Lőrinc előtt, akik Julián presbiter bíboros (Sancte Sabine), magyar- és lengyelországi, illetve dalmáciai és horvátországi pápai legátus kiküldött bírói, végül fogott bírák közvetítésével akképp egyeztek meg, hogy a nemesek Szent Gál hitvalló nyolcadik napján 62 forintot fizessenek a kóruspapoknak a káptalan előtt. Ennek fejében a karpapok elengedik tartozásaikat. Ha a kijelölt időpontban a nemesek nem fizetnek, a 62 forint kétszeresében marasztalják el őket, ráadásul vissza kell adniuk Zamard-ot is. A kóruspapok Gál ünnepétől 6 évre bérbe adják Zamard-ot a nemeseknek úgy, hogy minden évben Gál napjakor 36 forintot kell fizetniük ennek fejében a káptalan előtt. Ha a nemesek nem fizetnek, az összeg kétszeresében marasztalják el őket, és vissza kell adniuk a birtokot. A korábbi bérlettel kapcsolatos okleveleket érvénytelenítik, kivéve László és Albert apja, a néhai Bathyan-i Kis György végrendeletét, amivel Zamard-ot László, Albert és anyjuk, Katalin belelegyezésével a karpapokra hagyta. Ha a nemesek a végrendeletben meghatározott bármelyik határnapot elmulasztanák, és nem fizetnének 25 forintot a karpapoknak, a dupláját kell fizetniük, és vissza kell adniuk a birtokot.
Eredeti, hártyán (57 cm x 18,5 cm), piros-természetes színű-zöld selyemsodraton függő pecséttel. Hátlapján az Anno 1444. No. 1611. jelzet és Czobor József feljegyzése – Revisum per me Josephum Czobor. Pestini, 1. Octobris 1769. – olvasható.HU-MNL-OL-Q 500-DL 109017.
5. A bácsi káptalan oklevele – 1450.12.28. (sedecimo die diei intr. et stat.)
A bácsi káptalan megkapta Újlaki Miklós erdélyi vajda és macsói bán 1450. december 12-i (sabbatto[sic!] prox. ante festum Beate Lucie virginis) oklevelét, amit átír:
Újlaki Miklós erdélyi vajda és macsói bán parancsa a bácsi káptalannak. Czoborzenthmichal-i Czobor Mihály és Mátyás nevében előadták a királynak, hogy a néhai Zamlyen-i Gábor deák özvegye, Zsuzsanna, és fiai, László, Mihály és Miklós Czoborzentmichal és Halmos birtokai felét, továbbá a Janosy birtokon lévő két erdőt, Zargyep és Egetherdeu nevűeket (mind Bodrog megyében), amik őket örökség és csere jogán illetik, szeretnék birtokba venni. Ennek érdekében a király megparancsolja a bácsi káptalannak, hogy küldjék ki tanúságukat az iktatáshoz (kijelölt királyi emberek: Chama Balázs, Thordas László, Zaka-i Benedek, Regh-i Mátyás, Kakath-i Pál, Zenthmiclos-i Chukath Barnabás és Jakab).
A káptalan a vajda parancsának megfelelően Zenthmiclos-i Barnabás királyi emberrel kiküldte tanúságát, Zalankemen-i Lőrinc mester kanonoktársukat, akik visszatérve egybehangzóan jelentették, hogy december 13-án (in festo Beate Lucie virginis) kiszálltak a birtokokra és az erdőkbe, ahol a szomszédosok és határosok jelenlétében (Reg-i Imre és István, az ugyanonnan való Imre fia Albert, Chukath Jakab, Zenthmiclos-i Demeter és Imre, Thamasfalua-i Gergely) azokat Mihálynak és Mátyásnak ellentmondás nélkül iktatták.
Eredeti, hártyán (33 cm x 18,2 cm), sötétkék selyemsodraton függő pecséttel. Hátlapján az Anno 1450. No. 382. jelzet és Czobor József feljegyzése – Revisum per me Josephum Czobor de Czoborszentmihaly. Pestini 1. Octobris 1769. – olvasható. HU-MNL-OL-Q 500-DL 109018. – 18. századi másolata: DF 266114. (Slovenský národný archív, Pezinská vetva pálffyovského rodu, Czoborovský archív /Acta Czoboriana/, No. 382.)
6. A budai káptalan oklevele – 1465.01.05. (vigesimo die diei intr. et. stat.)
A budai káptalan megkapta Mátyás király 1464. december 15-i (sabbato prox. post festum Beate Lucie virginis) parancsát, amit átírt:
Mátyás király a budai káptalannak. Mivel a király 332 aranyforintnyi adóssága fejében Czoborzenthmyhal-i Czobor Mihálynak adta zálogba a Fejér megyei Lorew birtokot másik oklevelével azzal a feltétellel, hogy ha a király a birtokot vissza akarja váltani, azonnal vissza kell adnia, és óhajtja, hogy Mihályt bevezessék annak birtokába, ennek érdekében megparancsolja a káptalannak, hogy küldje ki tanúságát az iktatáshoz (kijelölt királyi emberek: Warssan-i Lesták, Rafael vagy Péter, Day-i Mihály vagy András, Keczel-i András, Abran-i István, Weres Tamás, Hwgyi Weres Tamás, Perek-i Karnis Antal, Thas-i Éliás).
A káptalan Thas-i Éliás királyi emberrel kiküldte Wyfalw-i Benedek kanonoktársukat, akik visszatérve egybehangzóan jelentették, hogy december 17-én (feria secunda post festum Beate Lucie virginis) kiszálltak Lorew birtokra, és ott a szomszédok és határosok jelenlétében (Laak-i Balázs és Thewkewl-i János szabók, Gergely és Imre trombitások Thewkewl-ről és Wyfalw-ról) Mihályt ellentmondás nélkül bevezették a birtokba.
Eredeti, hártyán (35,7 cm x 17 cm), barna és természetes színű selyemsodraton függő pecséttel. Hátlapján az Anno 1465. No. 219. jelzet és Czobor József feljegyzése – Revisum per me Josephum Czobor de Czoborszentmihaly. Pestini 1. Octobris 1769. – olvasható.HU-MNL-OL-Q 500-DL 109019.
7. A budai káptalan oklevele – 1467.09.26 (sextodecimo die diei intr. et. stat.)
A káptalan megkapta Mátyás király 1467. augusztus 20-i (in festo Sacti Stephani regis) parancsát, amit átírt:
Mátyás király a budai káptalannak. Mivel a király Czoborzenthmyhal-i Czobor Mihálynak, a budavári királyi udvar provisorának érdemeiért Symonfalwa birtokot és egy Kysreth nevű rétet (Fejér megye) adományozott neki, és óhajtja, hogy Mihályt bevezessék annak birtokába, megparancsolja a káptalannak, hogy küldje ki tanúságát az iktatáshoz (kijelölt királyi emberek: Hyhaz-i Éliás, Jacabhaza-i Pál, Ilbew-i János, Dabas-i Imre).
A káptalan Hyhaz-i Éliás királyi emberrel kiküldte Dywyn-i Benedek kanonoktársukat, akik visszatérve egybehangzóan jelentették, hogy szeptember 11-én (feria sexta prox. post festum nativitatis Beate Marie virginis) kiszálltak Symonfalwa birtokra és a Kysreth nevű rétre, és a szomszédok és határosok jelenlétében (Sos Mátyás, Magaad-i Mihály fia Lukács, Beche-i Éliás és Mátyás, Zenthe Márton, Lorew-i Jakab fia Albert) ellentmondás nélkül bevezették Mihályt a birtokba.
Eredeti, hártyán (39 cm x 20,8 cm), rózsaszín-zöld selyemsodraton függő pecséttel. Hátlapján az Anno 1467. No. 220. ex Fasc. 11. Albensis jelzet és Czobor József feljegyzése – Revisum per me Josephum Czobor de Czoborszentmihaly. Pestini, 1. Octobris 1769. – olvasható. HU-MNL-OL-Q 500-DL 109020.
8. Czobor Imre oklevele – 1488.10.01. (am Mittichenn nach sannd Michaelstag)
Czobor Imre királyi kamarás, pozsonyi ispán és nagyszombati kapitány oklevele arról, hogy a Bécsben, a Haarmarkt-on álló, az arany szarvasról nevezett (genant zu dem guldem Hierssen) ház felét (amely korábban Haiden, másként Smidman Gáspáré és feleségéé, Kataliné volt, és amelynek másik felét jelenleg Zsigmond tanácsos és a Szent Istvánról nevezett székesegyház gondnoka [Kirchmaister] birtokolja) ő maga Mátyás magyar királytól kapta adományul és Bécs város telekkönyvébe is be lett vezetve, így jogszerűen birtokolja.
Eredeti, hártya (22 cm x 28 cm), a szöveg alá nyomott gyűrűspecsét nyomával. Német nyelvű. Hátlapján az Anno 1488. No. 2524. Fasc. 131. Varia jelzet és Czobor József feljegyzése – Revisum per me Josephum Czobor de Czoborszentmihaly. Pestini, 1. Octobris 1769. – olvasható. HU-MNL-OL-X 10815-75.-DF 296694.
9. II. Ulászló király parancslevele Perényi Imre nádornak – 1505.10.09. (in festo Beati Dionisii martiris)
Ulászló király parancsa Perényi Imre nádornak. Aranyan-i Chomory János özvegye, Zsuzsanna kérvényéből értesült róla, hogy az elmúlt időkben Zenthlazlo-i Weres Bertalan officiális, továbbá Harazth-i Ferenc, illetve Lewa-i Zsigmond Thothfalw-i (Bodrog megye) népei és jobbágyai a néhai Chomory Jánost, a kérelmező férjét megölték. Mivel Harazthy Ferenc, illetve Lewa-i Zsigmond Bodrog megye parancsa ellenére nem állította törvény elé a jobbágyait, 200 forintban lett elmarasztalva, a király pedig másik levelében megparancsolta nekik, hogy fizessék ki a 200 forintot, és adjanak elégtételt a jobbágyok részéről Zsuzsanna asszonynak. A király jelen levelével utasítja a nádort, hogy amennyiben Zsigmond és Ferenc nem fizeti ki a 200 forintot, és nem ad elégtételt, minden eszközzel bírja rá őket erre.
Eredeti, papíron (28,7 cm x 21 cm), a szöveg alatt papírfelzetes pecséttel. A szöveg alatt, jobb oldalt: relatio magistri Petri Beryzlo prepositi secretarii regie maiestatis. Hátlapján az Anno 1505. No. 510. jelzet és Czobor József feljegyzése – Revisum per me Josephum Czobor. Pestini, Anno 1769. – olvasható. HU-MNL-OL-Q 500-DL 109021. – 18. századi másolata: DF 266158 (Slovenský národný archív, Pezinská vetva pálffyovského rodu, Czoborovský archív /Acta Czoboriana/, No. 510.)
10. II. Ferdinánd király oklevele – 1619.08.12. (12. die mensis Augusti)
II. Ferdinánd király oklevele. A király előtt megjelent Pakay Benedek személynök és királyi tanácsos, és jelentette, hogy Zerdahely Miklós megjelent előtte a pozsonyi országgyűlésen Czoborszentmihályi Czobor János képviseletében, és tiltakozott amiatt, hogy Bethlenfalvi Thurzó Zsuzsanna, a néhai Czoborszentmihályi Czobor Mihály özvegye valamilyen keresetet nyújtott be a rendeknek, amivel Jánost a törvénnyel és nemesi előjogaival ellenkezően perbe vonta.
18. századi másolat. Jelzete: Anno 1619. No. 166. HU-MNL-OL-P 2257-766.-1.-1.
11. Gimesi Forgách Zsigmond nádor oklevele – 1621.06.10. (decima die mensis Junii)
Gimesi Forgách Zsigmond nádor, királyi helytartó Morocz Wolfgang szolgálataiért egy Grenaw birtokon lévő nemesi curia-t (ami a néhai Kisasszonyfalvi Istvánffy Miklós ajtónállómesteré, Mátyás király tanácsosáé volt, de a halála és magszakadása miatt a koronára háramlott) adományoz neki és örököseinek két szőlővel és malomhellyel a Grenaw-i szőlőhegyen (Pozsony megye).
Eredeti, papíron, a szöveg alatt középen papírfelzetes pecséttel, bal oldalon a nádor aláírásával. Hátlapján No. 17., illetve (áthúzva) No. 651. jelzetek és Anno 1621. dátummegjelölés olvasható. HU-MNL-OL-P 2257-766.-1.-2.
Kovács Viktória – Avar Anton