Az Iratmentő Alapítvány jóvoltából az Országos Levéltárba került irat egy hiteles átírás (ún. transsumptionalis), amelyet hiteleshelyként a győri székeskáptalan állított ki dévaványai Halasy Károly királyi tanácsos, Heves és Külső-Szolnok vármegyék nyugalmazott alispánja kérésére családja címeresleveléről Győrben, 1832. október 21-én, egyszerű papírfüzet formájában, papírfelzetes káptalani pecséttel hitelesítve. Ezt az armálist eredetileg II. Mátyás király adományozta Bécsben, 1618. március 10-én Halasy Károly ősének, Jánosnak és általa feleségének, Tőke (Teőke) Ilonának, valamint gyermekeiknek, Miklósnak, Istvánnak, Pálnak, Mihálynak és Annának, amelyet Lépes Bálint nyitrai püspök, kancellár ellenjegyzésével, a magyar királyi titkospecsét alatt állítottak ki. A magyar nemesség mellett a következő, a győri káptalani átírásban is hűen megfestett címert kapta a Halasy család: arany pajzsban fekete harántpólyában ágaskodó kétfarkú ezüst oroszlán, a pajzson koronás pántos sisak, a sisakdíszben jobbjában egy nyílvesszőt hegyével lefelé tartó kétfarkú ezüst (a festményen barna) oroszlán, a sisaktakarók jobboldalt kék–arany, baloldalt vörös–ezüst színűek. Az átírás tartalmazza az eredeti oklevélre Szily Lőrinc hites vármegyei jegyző által rávezetett kihirdetési záradékot is, amely szerint Komárom vármegye a Komáromban 1619. szeptember 2-án tartott közgyűlésén kihirdette a címereslevelet, amely ezáltal jogérvényes lett.
Mivel Magyarországon több Halasy nevű nemesi család élt, Halasy János utódainak egy része a később szerzett alföldi birtok után dévaványai előnévvel különböztette meg magát. A katolikus dévaványai Halas(s)y család sarja volt Horthy István (1830–1904) felesége, egyúttal Horthy Miklós kormányzó édesanyja, Halassy Paula (1839–1895) is. (A kormányzó anyai ági őseire lásd Cseh Géza tanulmányát itt.) A református Horthyak 17 évvel a Halasyakat követően, 1635-ben kapták meg nemesi címerüket.
Az eredeti címereslevél holléte, sorsa ismeretlen, a szakirodalom, többek között Komáromy András országos levéltárnok 1901-ben megjelent, a Halasy családdal és címerükkel foglalkozó tanulmánya is csak másolatból ismeri. Komáromy tanúsága szerint a most közgyűjteménybe került 1832. évi hiteleshelyi átírás 1901-ben még Halasy József birtokában volt. Az 1618. évi Halasy-armális több különböző másolatban is megtalálható az Országos Levéltárban, de egyik sem tartalmazza az eredeti címerminiatúra másolatát, ami így kiemeli a most bekerült példányt a többi közül. Az Iratmentő Alapítvány jóvoltából az Országos Levéltárba került irat jelzete: HU-MNL-OL-R 64-2.-771.
Avar Anton